1.Fejezet: Expecto Patronum

-Amanda!-Hallottam meg Viktor hangját a hátam mögül.Majd néhány pillanat múlva már egymással szemben álltunk...

-Szia!-Mosolyogtam rá.

-Szia...Végeztél mára?-Kérdezte.

-Igen.-Bólintottam.-De gyakorolnom kell a...Patrónus bűbájt.-Sóhajtottam.-Úgyhogy...Megyek gyakorolni a szokott helyre...-Mosolyodtam ismét el, majd rá pillantottam.-És Te?

-Én is...Csak még felugrok a szobámba...-Vont vállat.-De...Ha gondolod majd segíthetek gyakorolni.

-Öhm...Oké.-Bólintottam.-Akkor...Ott találkozunk.-Mondtam.Majd elbúcsúzott ő is és én is elindultam fel a szobámba...

A táskámat ledobtam az ágyamra bementem a fürdőbe és leengedtem hosszú, hullámos hajamat.Kifésültem és átöltözni mentem a gardróbba.

a fekete szoknyát levettem és egy farmerre cseréltem.

A kényelmetlen félcipőmet pedig egy fekete magassarkúra.

A kabala karkötőmet, amit Hermione-től kaptam meg magamon hagyva elindultam a titkos terem felé...

Mielőtt megnyitottam volna a jelszóval nyíló varázskaput körül kémleltem a folyosón...Senki nem jött, így be tudtam lépni...

-Végre itt...-Vettem egy mély levegőt.

Már rég óta ide járunk.Amióta megtudtuk az igazságot, amit mindenki titkol...Rettegnek ettől...Azóta gyakorolunk titokban, megalakítva Dumbledore Csapatát, amióta a Sötét Úr visszatért.

Az, akit nem szólítunk nevén visszatért, mi meg csak gyerekek vagyunk...Tizenhét éves fiatalok, akik a világot akarják megmenteni...

Voldemort, a Sötét Úr a barátunkat, Harry Potter-t akarja...A gyermeket, aki mindössze egy évesen legyőzte őt...

-Hahó...-Mosolygott rám Viktor.

-Szia...Ismét...-Mosolyogtam vissza.

-Kezdhetjük?-Vette elő a pálcát, majd én is...

-Állok elébe...-Bólintottam.

-Akkor...Ismételd utánam!-Lépett el tőlem.-Expecto Patronum!-Majd egy fény-csóva jelent meg, ami nagyobbodott.Majd a fény-csóva egy farkas alakját vette fel...

-Expecto Patronum!-Mondtam, majd a pálcámat meglendítve megjelent a fénycsóva...De hamar el is tűnt, s nem vett fel alakot...-A francba...-Morogtam.

-Határozottabban...Menni fog.Hajrá!-Biztatott.

-Expecto Patronum!!!-Mondtam határozottabban, mire egy nagy villanás volt a teremben, aztán egy hatalmas fénycsóva ami átalakulni kezdett...

Egy ágaskodó ló vált a fénycsóvából, majd vágtatni kezdett körbe-körbe a teremben...Csodálatos és gyönyörű volt...

-Azt a...-Fújtam ki a levegőt, mikor vége lett mindennek...

-Szép volt!-Mosolygott rám.

-Köszönöm...-Mosolyogtam vissza.-Ah...Meghalok...-Ültem le a földre.

-Nem gondoltam volna, hogy jobban csinálod mint én...-Vigyorodott el, majd leült mellém.

-Hm...Ma olyan szerény vagy, Viktor...-Böktem oldalba.

-Nálad nem szerényebb...-Vont vállat.

-Ó hát tudom...-Mosolyogtam.

Ekkor nyílt ismét az átjáró...Harry, Hermione és Ron jött be.

-Sziasztok!-Álltunk fel.

-Hello!-Mosolyogtak ránk.

-Na...Hogy haladsz, Amanda?-Kérdezte Hermione.

-Remekül!-Szólalt meg Viktor.-Az előbb egy hatalmas patrónust csinált...Elképesztő volt!-Rázta a fejét mosolyogva.

-Hé...-Vágtam hasba gyengéden.-Csak szerényen...

-Mint mindig...-Kacsintott, majd mikor kigyűlt a csapat ismét gyakorlásba kezdtünk...